A b�ln�k �rtelmetlen hal�la

A b�lnavad�szat hivatalosan tilos, m�gis �vente t�bb ezer tengeri eml�s esik �ldozatul a hal�szok szigonyainak. A t�m�t k�s�r� t�nyek �s h�tt�rinform�ci�k elk�peszt�ek �s tragikusak...

A b�ln�k a tenger �ri�sai, de szel�ds�g�k �s intelligenci�juk miatt az emberek m�r �vezredek �ta m�toszokat mes�lnek r�luk. Ennek ellen�re n�h�ny orsz�gban mind a mai napig hidegv�rrel vad�ssz�k �ket, amelynek eredm�nyek�ppen a b�ln�k m�ra a kihal�s sz�l�re jutottak. Ezen az az 1986-os vad�szati tilalmi t�rv�ny, amelyet a nemzetk�zi b�lnavad�sz t�rsas�g (IWC) hozott, sem sokat v�ltoztatott. Minden �vben cetek sz�zait �lik meg, �s a puszt�t�s m�rt�ke egyre csak n�vekszik. Nem is csoda, hiszen n�h�ny orsz�g – t�bbek k�z�tt D�nia, Norv�gia �s Jap�n – a kereskedelmi c�l� b�lnavad�szat hivataloss� t�tel��rt k�zd.

A jap�n hal�szok a v�dett �vezetnek min�s�l� Antarktiszon �s a Csendes-�ce�n �szaki r�sz�n vad�ssz�k a b�ln�kat, �s azt �ll�tj�k, hogy kiz�r�lag tudom�nyos c�lokb�l. Mindez csak �r�gy, hiszen k�ztudott, hogy a b�lnah�s Jap�nban a k�l�nleges �nyencfalatok k�z� tartozik. N�h�ny �tteremtulajdonos pedig hajland� eg�szen nagy �sszeget is fizetni a csemeg��rt, �gy a hal�szokat persze motiv�lja a b�ln�k�rt �g�rt sok p�nz. Jap�n emiatt pironkod�s n�lk�l k�zd a b�lnavad�szati tilalom miel�bbi elt�rl�s��rt. Az IWC idei �l�s�n, Shimonosekiben az orsz�g el�terjesztette a k�relm�t a t�rpeb�ln�k korl�tozott sz�mban t�rt�n� vad�szati enged�ly�re. A beadv�nyt ugyan elutas�tott�k, de a jap�nok ezzel nem �rtettek egyet, �s bossz�b�l gondoskodtak arr�l, hogy Szib�ria �s Alaszka �slakoss�g�nak is megtilts�k a b�lnavad�szatot. Csakhogy az ott �l� eszkim�k m�r t�bb ezer �ve hal�ssz�k a ceteket, �s a b�ln�k nemcsak f� t�pl�l�kuknak sz�m�tanak, hanem az eg�sz n�pess�g l�tfenntart�s�nak alapj�t is k�pezik. Ezt m�g az �llatv�d�k is k�nytelenek voltak neh�z sz�vvel elismerni. Ez�rt tett az IWC kiv�telt vel�k, �s enged�lyezte nekik a b�lnavad�szatot azzal a megk�t�ssel, hogy �t �ven bel�l 280 gr�nlandi b�ln�n�l t�bbet nem ejtenek. 

A d�niai Fer�er-szigeteken a pil�tab�ln�kat vad�ssz�k halomra, egy k�z�pkori hagyom�nyt k�vetve. Amikor j�lius elej�n d�lr�l meg�rkeznek az els� hord�k, cs�nakokkal egy �b�lbe terelik �s k�rbeker�tik �ket. Ami ezut�n t�rt�nik az annyira sz�rny�, hogy neh�z szavakba �nteni: a sek�ly v�zben rekedt �llatokat „egyszer�en” hal�lra szurk�lj�k. A m�sz�rl�s teljesen �rtelmetlen, hiszen ezeken a halakban gazdag szigeteken el�g magas az �letsz�nvonal, a lakoss�g teh�t egy�ltal�n nincs r�szorulva a b�lnavad�szatra. A d�n korm�ny k�l�nben is �va inti az embereket a b�lnah�st�l, az ugyanis a k�rnyezetszennyez�s miatt olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nagyon eg�szs�gtelenek a szervezet sz�m�ra. Ezt t�masztja al� egy t�z �vig tart� orvosi megfigyel�s is, melyet t�bb mint 1000 d�n gyermeken v�geztek. Az eredm�ny egy�rtelm�en kimondja, hogy a b�lnah�s fogyaszt�sa sz�vpanaszokat okozhat. Ennek ellen�re sajnos m�gsem cs�kken a ceth�s ir�nti kereslet...

A nemzetk�zi tilalom ellen�re, Norv�gia 1993-ban kezdte �jra a b�lnavad�szatokat. A norv�g korm�ny �ll�t�sa szerint az�rt enged�lyezte a gyakorlatot, hogy megel�zze a b�ln�k elszaporod�s�t, �s �gy ellen�rizheti a mink-popul�ci� t�ln�veked�s�t. 2002-ben 600 b�ln�t �ltek meg, melyek nagy r�sz�t az orsz�gon bel�l �rt�kes�tett�k. Norv�gia, Jap�n �s Izland mellett, a harmadik orsz�g, amely enged�lyezi a b�lnavad�szatot.

Ha tov�bb folyik az �ld�kl�s, k�r�lbel�l harminc �v m�lva az �sszes b�lnafajta elt�nik a f�ldr�l. A tengerkutat�k kisz�m�tott�k, hogy abb�l a 250 000 k�kb�ln�b�l, amely egykoron a d�li tengerekben �lt, m�ra nem maradt t�bb egy-k�t ezern�l. A k�z�ns�ges bar�zd�s b�ln�k j�v�je sem sok j�val kecsegtet: az �ce�nok d�li r�sz�n r�gebben m�g t�bb mint f�lmilli�an voltak, most alig t�zezer van bel�l�k. Minden �vben t�bb mint 20 000 delfin �s diszn�b�lna pusztul el. S�t! Az IWC jelenleg egy �j gazd�lkod�si m�dszeren gondolkodik, aminek az lenne a l�nyege, hogy korl�tozott sz�mban engedik vad�szni a b�ln�kat, de csak akkor, ha ez a ritka �llatok l�t�t nem fenyegeti. Sajnos azonban ezeknek a szab�lyoknak a betart�sa nehezen ellen�rizhet�, ez�rt megny�lik a lehet�s�g arra, hogy a t�rv�ny leple alatt �jra megkezd�dj�n a kereskedelmi b�lnavad�szat...

* www.zoldmagazin.com
* www.misina.hu
* www.herosz.hu
* www.anti-whaling.com (angolul)
* www.animalrights.net (angolul)