A divat v�tlen �ldozatai

Kereken 300 000, bund�j��rt tartott �llat hal meg �vente k�nok k�z�tt – csak az emberek hi�s�ga miatt…

 Tehetetlen�l pr�sel�dnek a nercek, csincsill�k nyomaszt�an kicsi dr�tketrec�k h�ts� fal�hoz. Szem�kben a puszta r�m�let. Egyik-m�sik p�nikszer�en felszalad a r�csokon, k�ts�gbeesetten pr�b�l menek�lni. M�sok a ketrec�k egyik sark�ban kuporognak a padl�n, amelyen �r�l�khalmok tornyosulnak. Hemzsegnek a ny�vek…

Ezek olyan jelenetek, amelyek teljesen h�tk�znapinak sz�m�tanak Magyarorsz�g �s Eur�pa sz�mos, a mai napig is m�k�d� �llatfarmj�n. Szomor� t�ny p�ld�ul, hogy haz�nk a vil�g m�sodik legnagyobb csincsillapr�m-el��ll�t�ja. Az �llatv�d�k �vtizedeken �t tiltakoztak az �llatpr�mek visel�se ellen, amiben szupermodellek tucatjai seg�dkeztek meztelen utcai felvonul�sukkal. Mostan�ban azonban �jra divatba j�tt a pr�mgall�r, a val�di sz�rm�b�l k�sz�lt sapka, s�l stb., amelyek�rt ugyan�gy �llatok fizetnek az �let�kkel! Ami a legrosszabb: ugyanazok a modellek, akik p�r �ve harcoltak a sz�rmebund�k visel�se ellen, ma val�di pr�mb�l k�sz�lt holmikban lejtenek v�gig a kifut�kon.

Gondolkodj el ezen: 1 r�kabunda = 18 r�ka, 1 csincsillabunda = 150 csincsilla, 1 nercbunda = 50 nerc, 1 vidrabunda = 20 vidra �lete...

A sz�rm�j��rt tartott �llatok – amelyeket sapk�kk�, kab�tokk� vagy keszty�kk� „dolgoznak fel” – h�romnegyed�t farmokon teny�sztik. Els�sorban nerceket, g�r�nyeket, r�k�kat, csincsill�kat �s h�dokat. Az � �let�k r�vid: a nerceket �t h�napos korukban �lik meg, a r�k�kat nagyj�b�l kilenc h�naposan. A n�st�ny teny�sz�llatok kev�ssel tov�bb �lhetnek, hogy gondoskodhassanak az ut�dokr�l. De m�r a l�tez�s�k is k�sz gy�trelem. A folyamatos nyugtalans�g a sz�k ketrecekben, a f�lelem a gondoz�kt�l az �r�letbe kergeti az �llatokat. Vagy n�m�n �s mereven gubbasztanak a hely�k�n, vagy eszeveszetten rohang�sznak a ketrecben.

A r�k�kat n�gyes�vel z�rj�k egy ketrecbe, amely csup�n egyetlen k�bm�ternyi (100x100x100 cm). A nercek �s a t�bbi �llat „lakhelye” m�g kisebb. A 90x30x40 cm-es dobozokon h�rman-n�gyen is osztoznak. Ez az iszonyatosan sz�k hely k�l�n�sen a nercek sz�m�ra okoz nagy stresszt, hiszen term�szetes �szt�neik �s a siv�r ketrecek k�z�tti ellent�t annyira megviseli �ket, hogy egy id� ut�n m�r magukban is k�rt tesznek. Azok a r�k�k pedig, amelyeket ilyen szorosan �sszez�rnak a fajt�rsaikkal, n�mely esetben a t�bbieknek esnek, �s felfalj�k �ket.
Ha el�rik a „megfelel� kort”, a sz�rny� v�g elker�lhetetlen. Nincs ugyanis el��r�s arra vonatkoz�an, hogyan kell elpuszt�tani ezeket az �llatokat. A gyilkol�si m�dszerek elborzaszt�ak, mivel a teny�szt�k csak azt tartj�k szem el�tt, hogy a bund�k min�s�g�t meg�rizz�k, ez�rt �gy v�geznek az �llatokkal, hogy meg�vj�k a pr�met. A szerencs�tlen �llatok hihetetlen k�nok k�z�tt pusztulnak el: a kisebb p�ld�nyokat – egyszerre ak�r h�szat is – egy dobozba z�rj�k. Ebbe vezetik be a forr� kipufog�g�zt, amely egy teheraut�b�l sz�retlen�l ker�l a dobozba, �s sz�p lassan megfojtja az �llatokat. Ezek a m�rges g�zok nem mindig hal�losak, �gy gyakran el�fordul, hogy az �llatok m�g �lnek, amikor megny�zz�k �ket. A nagyobb fajt�kat, p�ld�ul a r�k�kat �gy puszt�tj�k el, hogy a pof�jukba egy kapcsot, ezzel egy id�ben a fenek�kbe pedig egy rudat dugnak. Azt�n egy �ram�t�ssel meg�lik �ket. Ezenk�v�l sok m�s kiv�gz�si technika ismert, p�ld�ul a  m�reginjekci�, a nyakt�r�s vagy a dekompresszi�s kamra t�lnyom�sa miatti hal�l.

Rajtad is m�lik! Minden bunda az �llatok hihetetlen szenved�s�nek bizony�t�ka. Min�s�gt�l f�gg�en 15-150 �llatot �lnek meg egy-egy kab�t�rt. M�g a farmerkab�ton l�v� legapr�bb sz�rmer�t�t is felel�s az�rt, hogy ez a sz�rmeipari gyilkol�g�pezet tov�bb m�k�dj�n. �jra fel kell r�zni a nyilv�noss�got. V�get kell vetni v�gre az �llatok szenved�seinek!